A próba elvégzéséhez csupán egy egyszerű kerámia tányérra, vízre, alufóliára és ollóra lesz szükségünk.

A tányér lehetőleg ne legyen semmilyen fémes anyaggal (ezüst, arany, stb.) futtatva, vagy díszítve. Azt hiszem, szükségeltetik ide egy leírás, s egy magyarázat, hogy valójában mit is várhatunk el ezektől az egyszerű, mindennapi eszközöktől.
 
  Az emberi sugárzó energiát leginkább bioenergiaként emlegetjük. Ez az energia az említett eszközök ötletes felhasználásával – ha nem is mérhetővé, de – kategorizálhatóvá válhat.
 
  Tehát: A tányérunkat egy faasztalra kell tennünk. (Lényeg, hogy közvetlen kapcsolat legyen a tányér és valamelyik természetes elem között. Ez pedig, ugyebár a legegyszerűbb lehetőség…) Töltsünk a tányérunkba langyos vizet, és legalább egy óráig hagyjuk békén, hogy szobahőmérsékletű legyen. Amíg telik az idő vágjunk az alufóliából maximum 1x1 centis négyzetlapocskákat. Fontos hogy ollóval vágjunk, hogy a szélek egyenesek maradjanak! Vágjunk annyit, hogy a tányérban, a víz tetején kényelmesen elférjenek majd. Simítsuk ki az alufólia lapocskákat a lehető legjobban, és ha letelt az egy óra, egyenként dobjuk a vizes tányérba.
  Lesz, amelyik lemerül majd a tányér aljára. Azokkal már nem tudunk mit kezdeni, nem kell törődni velük. Ne próbáljuk kiszedni, mert vizes lesz a kezünk, ráadásul csak összegyűrődnek és úgysem maradnak meg a víz felszínén…
 
  Lényeg, hogy legalább tíz lapocska a felszínen maradjon. És itt lép be a természet-adta energia és a tapasztalati úton történő mágia.
  Nem kell megijedni! Semmi köze a boszorkánysághoz, vagy ahogy a racionális ember mondja: hókuszpókuszhoz.
  Ez az energia mindenkiben megvan, csak épp több, vagy kevesebb; esetleg a negatív, vagy a pozitív felé hajlik.

  Tehát kényelmesen, egyenes háttal leülünk a tányérunk elé, lehetőleg úgy, hogy a Nap, vagy a fényforrás a hátunk mögött legyen. Továbbá a kéztartás is fontos, melyeket rögtön leírok. Mint említettem, semmi hókuszpókuszra nincs szükség. Csupán egy egyszerű kéztartásra.
 
  Az első és egyben a legkönnyebben alkalmazható kéztartás ez (piros vonallal jelölve):
 

 
  A kezek ujjai összezárva a tányér két oldalánál. az ujjak a dekrékszögbe néznek, a kéz a tányérok mellett, tenyérrel egymás felé nézve helyezkednek el. Lényege, ami a többinek is, hogy az ujjaink zártak legyenek, s az ujjak vonalának képzeletbeli folytatása derékszöget zárjon be.

  Néhány másodpercre el kell rugaszkodnunk a racionális világtól és képzeljük el, hogy az alufólia lapocskák körbe-örvénylenek a tányérban. Koncentráljunk a kezünkre, és semmi másra. Képzeljük el a kezünkről leáramló, kellemesen langyos víz érintését, mely a tányér fölött kavarog. Higgyük, hogy az akaratunk ereje határtalan!
  Nyissuk ki a szemünket.
  Figyeljük most a víz tetején lebegő lapocskáinkat. Most velük kell elhitetnünk, hogy örvényleni akarnak. Ne beszéljünk, csak nézzük őket és koncentráljunk, ügyelve rá, hogy kezeink derékszöge állandóan megmaradjon. Aztán hunjuk be újra a szemünket és gondoljunk ismét a kezünkből kiáramló, örvényt formáló vízsugárra, melyet szabadon hagyunk kiáramlani a lelkünkből minden más érzelemmel együtt.
  Mikor már üresnek érezzük a lelkünket és elfogynak a gondolatok kinyithatjuk a szemünket.

  Sikeres esetben a víz és felszínén az alufólia valóban, jól láthatóan kavarogni fog! A jobbos irány, vagyis az óra járásának megfelelő forgás pozitív, míg az óra járásával ellentétes irány negatív kiáramló energiákra utal.

  Nem szabad azonban elkedvetlenedni, ha elsőre nem sikerül! Ha a próba során vizelési inger tapasztalható, az már egy nagyon jó előjel. Bizonyítéka az erős koncentrálásnak.
 
  A továbblépés, vagyis a legközelebbi próbálkozás előtt mindenképpen egyen valamit, menjen el WC –re, vegyen egy nyugtató fürdőt, egyszóval elégítse ki minden szükségletét, és a teremtse meg a teljes nyugalmat maga körül, mielőtt belefogna. Úgy minden bizonnyal sikerülni fog.
 

 
  Ha elsőre sikerült, íme a továbblépési lehetőség, mely már az energia mértékét segít megbecsülni. A forgás irányának értelmezése ugyanaz, mint a korábbiakban. Az órával ellentétesen forgó a negatív, az óra szerint forgó a pozitív kisugárzás.
 
  Ennél csak a kéztartás módosul, így nehezül a koncentrálás. A feladat ugyanaz: El kell érnünk, hogy a fóliadarabkák megmozduljanak.
 

 
  A bal kezünk a tányér mellett, tenyerünk a tányér középpontja felé néz. Jobb kezünk ujjai szemben a bal tenyerünk középpontjával.
 

 
  Ha ez is elsőre sikerült, az már fantasztikusnak minősíthető. Aki gyakorolja, meg tudja csinálni ezeket a feladatokat, de akinek elsőre megy, az mindenképp folytassa a következő feladattal:
 
  Itt is módosul a kéztartás. Ez a legnehezebb a koncentrálás szempontjából, hiszen a kezeink majdnem az ég felé néznek, csapongó energiáink könnyedén elkalandozhatnak nem kívánt ösvényekre.
 

 
A kezeinket most ismét egyformán tartjuk, de ez úttal nem a tányér mellett, hanem a tányér fölött, tenyérrel srégan lefelé. A ujjaink hegye itt sem érhet össze, de közelítsen egymáshoz! A könyökünk ne érje az asztalt egyik esetben sem! A cél ugyanaz, de ha már ez is elsőre sikerül, akkor nyugodtan választhat valamilyen ezoterikus szakmát! :)
 

 
Remélem, tanulságos lesz.
Jó szórakozást és kellemes meglepődést kívánok mindenkinek! ;)